Ki tagad körömszakadtáig?
Szólások, közmondások eredete

Ha azt kérjük egy magyar anyanyelvű embertől, hogy mondjon egy színt, egy gyümölcsöt és egy költőt, igen nagy valószínűséggel a piros, az alma és a Petőfi szavak hangzanak el válaszként. Ha arra szólítjuk fel, hogy soroljon fel madarakat, alighanem a veréb és a galamb lesz a lista elején, és a sornak valahol a vége felé fognak állni a strucc és a pingvin szavak. Egy közelmúltban végzett nem reprezentatív kísérlet szerint a magyar madárnevek 30-as „sikerlistája” a következő: veréb, galamb, fecske, cinege, feketerigó, sas, gólya, varjú, szarka, bagoly, harkály, sirály, vörösbegy, papagáj, fácán, kanári, keselyű, kócsag, hattyú, kacsa, tyúk, páva, liba, gyöngytyúk, pelikán, pulyka, strucc, túzok, tukán, pingvin.

A nyelvészek a 20. század második felében figyeltek fel arra az addig nem kutatott nyelvi jelenségre, amely szerint egy-egy szóhalmaznak, fogalomkörnek minden nyelvben vannak prototípusai, és ezek a prototípusok legjellegzetesebben képviselik a szóhalmaz minden elemét. Így a színneveknek a magyarban a piros a prototípusa, a madárneveknek pedig a veréb.
A nyelvekben nemcsak a szavaknak, hanem a közmondástípusoknak is van prototípusa. Ha egy magyar anyanyelvűtől azt kérjük, hogy soroljon fel közmondásokat, majdnem biztos, hogy az elsők között lesznek az Ajándék lónak ne nézd a fogát!, az Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér! és a Ki korán kel, aranyat lel közmondások. Ezek és számos további szólás-közmondás megtalálható a most megjelent Szólások, közmondások eredete című, közel 750 oldalas, vaskos kötetben.
A szótárairól és nyelvészeti szakkönyveiről méltán híres Tinta Könyvkiadó ennek az újabb kiadványnak a megjelentetésével újfent hozzájárult a magyar nyelvészeti, azon belül is a frazeológiai kutatásokhoz. A művet a Tinta Könyvkiadó mára már szinte házi szótárszerzőjének számító Bárdosi Vilmos, az ELTE BTK professzora állította össze többéves aprólékos gyűjtő- és rendszerező munkával.
A szótárt élénk érdeklődés mellett 2015. május 27-én mutatták be. Itt a kiadó részéről az is elhangzott, hogy a helyszíni árusítások során gyakran felteszik a vásárlók a kérdést: van-e olyan szótáruk, amely nemcsak megmagyarázza a szólások, közmondások jelentését, hanem azt is megmondja, hogy egy-egy szólás, közmondás honnan ered. Valóban, a magyar egynyelvű lexikográfiai irodalom, annak ellenére, hogy – jórészt a Tinta Könyvkiadó jóvoltából – számos kiváló művel (értelmező szótár, etimológiai szótár, szinonimaszótár, ellentétes szavak szótára, régi szavak szótára) rendelkezik, mostanáig adós volt egy ilyen, frazeológiai etimológiai szótár elkészítésével.
Hogy nem készült el az 1970-es, 80-as években egy korszerű, közmondás- és szóláseredeteket közreadó gyűjtemény, annak az az egyik oka, hogy a második világháborút követő kor nagy frazeológusa (szóláskutatója), O. Nagy Gábor 1973-ban autóbalesetben elhunyt. Tudjuk, hogy az ő munkatervében szerepelt egy ilyen szótár összeállítása, és a kezdeti kutatásokat el is végezte ezen a téren – a hagyatékában talált sok ezer cédula is erről tanúskodik. A Szólások, közmondások eredete című könyv bemutatóján dicséretes módon meg is emlékeztek a nagy elődről, és talán az sem véletlen, hogy alig egy héttel születésének 100. évfordulója előtt rendezték meg annak az újdonságnak a bemutatóját, amelyet O. Nagy Gábor tervezett ugyan elkészíteni, de váratlan halála megakadályozta ebben.
Tudjuk, hogy egy-egy szó eredete ablakot nyit arra a régmúlt világra, amelyről nincsenek írásos emlékek. Csak példaképp: ki gondolná, hogy a cifra szó (amely benne van a cifraszűr kifejezésben is) ősi arab eredetű, ahol titkos jelnek, a nulla számjegynek volt a neve? A szó több ezer évnyi vándorlás során a latin nyelv közvetítésével kalandos úton került az apró köröcskékkel (nullákkal) díszített szűr neve mellé. Még jobban elcsodálkozunk, ha hozzávesszük, hogy a titkosírást megfejt jelentésű sifríroz szó eredete is az ősi cifra szóban gyökerezik. Ha egy-egy szónak is ilyen mesébe illő a sorsa, útja, mennyire izgalmas lehet a szólások, közmondások eredete! A körömszakadtáig tagad magyar szólás semmi másra nem utal, mint arra, hogy a középkori vallatás során a makacs vádlott, bizony, csak addig nem ismerte el bűnét, amíg már körmét kezdték szaggatni. No, az más kérdés, hogy valós vagy csak képzelt bűnt vallott-e így be kínjában a szerencsétlen vádlott.

A szótárbemutatón Fábián Zsuzsanna, az MTA Szótári Munkabizottságának elnöke beszélgetett a szótár szerzőjével. Bárdosi Vilmos táblázattal is készült, amely mutatja, hogy a könyvében ismertetett 1800 szólás, közmondás honnan ered.

Eszerint:
1. Irodalom (magyar irodalom, világirodalom): otthagy csapot-papot; képzelt beteg; A mór megtette kötelességét, a mór mehet.;
2. Biblia: hamut hint/szór a fejére; Aki szelet vet, vihart arat.;
3. Történelem (magyar történelem, világtörténelem): a legvidámabb barakk; nem enged a negyvennyolcból; Canossát jár; Hannibál a kapuk előtt!;
4. Általános megfigyelés: az orránál fogva vezet valakit; a tyúkokkal fekszik; kemény dió; Ami elromolhat, az el is romlik.;
5. Jelentésmozzanatok: bagóért vesz valamit; fekvőnyolcas; Közös lónak túros a háta.;
6. Ókori bölcsesség: Ismétlés a tudás anyja.; Lassan járj, tovább érsz!;
7. Jövevényfrazémák:
Német: bakot lő; iszik, mint a kefekötő; Ez neked smafu?;
Francia: azsúrban van; ismeri a bontont;
Angol: indián nyár; Hullanak ki a csontvázak a szekrényből.;
Spanyol: kék vér csörgedezik az ereiben;
Szláv: Hosszabb a péntek, mint a szombat.;
Török: A kutya ugat, a karaván halad.;
Arab: Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez.;
Héber: nagy, behemót ember;
Maláj: ámokfutást rendez.
8. Babona, néphit: burokban született; fogához veri a garast; kígyót-békát kiált rá; Hátrakötöm a sarkadat!;
9. Görög-római mitológia: árgus szemekkel figyel; kettévágja a gordiuszi csomót; kitakarítja Augiász istállóját; Angyal repül el a ház fölött.;
10. Vallás, hitvilág: kitér a hitéből; csak az imádság tart össze valamit; nem káptalan a feje; az ördög ügyvédje; Szegény az eklézsia!

A szótárbemutatón elhangzott, hogy a szólások, közmondások eredetének kutatása egyáltalán nincs lezárva. Még szép számmal vannak olyan szólások, közmondások nyelvünkben, amelyeknek koránt sincs megnyugtató, végleges megfejtése, mert ezek gyakran olyan, mára már teljesen elhomályosult szemléletet, képet tükröznek, ami csak különféle föltevések megfogalmazását teszi lehetővé (például fűbe harap; (az) ebek harmincadjára kerül/jut; nevet, mint a fakutya; Hátravan még a feketeleves stb.).

A szótárbemutató óta eltelt idő és a 2015. évi Ünnepi Könyvhéten a Szólások, közmondások eredete című hiánypótló mű iránti igen élénk érdeklődés azt mutatja, hogy a Tinta Könyvkiadó jól mérte fel a keresletet, és ismét egy sokak által vágyott szótárral jelentkezett a magyar könyv- és szótárpiacon, amikor megjelentette az első olyan magyar kézikönyvet, amely átfogó módon tárgyalja a nyelvünk virágainak nevezett szólások, közmondások eredetét.

Kiss Gábor