Bibliai eredetű szólások, közmondások Két új szótár a Tinta Könyvkiadó háza tájáról

Aki szelet vet, vihart arat

T. Litovkina Anna
Aki keres, az talál – Bibliai közmondások szótára
Kiadó: Tinta Könyvkiadó, 2017
Sorozat: Az ékesszólás kiskönyvtára
Formátum: A/5
Terjedelem: 226 oldal
Ára: 1990 Ft
Nyomdai munkálatok: Vareg Hungary Kft.

Magay Tamás
Bibliai eredetű kifejezések, közmondások, bölcsességek magyarul és angolul
Kiadó: Tinta Könyvkiadó, 2017
Sorozat: Az ékesszólás kiskönyvtára
Formátum: A/5
Terjedelem: 194 oldal
Ára: 1990 Ft
Nyomdai munkálatok: Vareg Hungary Kft.

A magyar egynyelvű szótárairól és nyelvészeti szakkönyveiről ismert Tinta Könyvkiadó két igazi csemegét jelentetett meg a 2017. évi Ünnepi Könyvhétre. Mindkét szótár a Bibliából eredeztethető nyelvi elemeket − szólásokat, közmondásokat − dolgozza fel.

A magyar szótárírók doyenje, Magay Tamás tollából olyan szótár került ki, amely a bibliai kifejezéseket párhuzamosan magyarul és angolul adja meg, és mindkét nyelven a szólás, közmondás Biblia-béli szövegkörnyezetét is feltünteti. A másik érdekességet T. Litovkina Anna, a Tinta Könyvkiadónál korábban megjelent Magyar közmondások nagyszótára szerzője állította össze. Az új kötet a magyar nyelv bibliai eredetű közmondásait leltározza. A tartalmas bevezető tanulmányt követő szótári részben a szerző pontosan megadja, hogy a Szentírásban hol fordulnak elő a közmondások, idézi a bibliai részt, és megmagyarázza, értelmezi is őket.

A Biblia és a keresztény kultúrkör számos irodalmi alkotásnak, nagyszerű zenei műveknek és pompás festményeknek volt a témája és ihletője az elmúlt évszázadok során. Elegendő, ha csak Munkácsy Mihály monumentális festménytrilógiájára (Krisztus Pilátus előtt, Ecce Homo, Golgota) gondolunk, vagy felidézzük Madách Imre drámájának, Az ember tragédiájának a történéseit.
A Bibliának a nemzeti nyelveken a 16. századtól jelentek meg Európában a fordításai. A könyvnyomtatásnak köszönhetően ezek a fordítások gyorsan és széles körben elterjedtek, ami elősegítette, hogy a Biblia nyelve jelentős hatást gyakoroljon Európa nyelveire. Balázsi József Attila a Magyar Nyelvben megjelent tanulmányában kifejti, hogy a hatás több nyelvi szinten ment végbe. Az évszázadok alatt szavak (ádámcsutka, júdáscsók, matuzsálem), szólások (mosom kezeim, eladja e lelkét, a levegőbe beszél, hamut hint a fejére) és közmondások sora épült be észrevétlenül a köznyelvbe. Ma már a mindennapi beszélő számára gyakran teljesen elhomályosult egy-egy közmondás bibliai eredete, hiszen ki gondolná, hogy a Biblia az alapja az Aki nem dolgozik, ne is egyék; a Nyugtával dicsérd a napot; Az igazságot nem lehet véka alá rejteni; vagy a Sok beszédnek sok az alja közmondásoknak.
Mint Csűry Bálint debreceni nyelvész már 1940-ben kimutatta, a bibliafordítások közül a legnagyobb hatást az 1590-ben megjelent Károlyi Gáspár által fordított Vizsolyi Biblia tette. Kezdeteitől mind a mai napig a protestantizmus fontosnak tartotta a bibliaolvasást, a Biblia alapos ismeretét, ezért is gyakorolhatott komoly hatást a protestáns Biblia nyelvezete. Jelentős nyelvi hatását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Vizsolyi Biblia nyelvezetének köszönhetően lett a magyar irodalmi köznyelv e-ző típusú, hiszen Vizsoly környékén ez használatos. A Vizsolyi Biblia megjelenése után harminchat évvel később napvilágot látott Káldi György-féle teljes katolikus magyar bibliafordítás az évszázadok alatt nem vált népkönyvvé, nyelvi hatása elenyésző, mivel a katolikusok körében a bibliaolvasás csak a II. vatikáni zsinat után terjedt el széles körben. Emiatt fordulhatott elő, hogy a katolikus Babits Mihály a Jónás könyvének írásakor a protestáns Károlyi Bibliát forgatta, és ennek archaikus ízét építette be művébe.
Nyelvészeti vizsgálatok szerint ma az egyes európai nyelvekben átlagosan háromszáz-négyszáz bibliai eredetű közmondás használatos. Paczolay Gyula közmondáskutató kimutatta, hogy ezek közül igen sok közös, de vannak olyanok is, amelyek csak néhány nyelvben váltak közmondássá. Például az angol nyelvben széles körben ismert The leopard does not change his spots (szó szerint: A leopárd nem változtatja meg a foltjait) közmondás nem terjedt el, és nem használatos a magyar nyelvben, annak ellenére, hogy Károlyi Gáspár Bibliájában is megtalálhatók az alábbi szavak: Elváltoztathatja-e bőrét a szerecsen, és a párduc az ő foltosságát? A magyar köznyelvben e közmondásjelentésnek a Kutyából nem lesz szalonna a megfelelője.
Számos tematikus csoportot alkotnak a bibliai közmondások, az élet sok problémájára kínálnak megoldást a bibliai bölcsességek.
A közmondások egyik csoportja a beszédre és a szólásra vonatkozik: A nyelv gonosz fegyver; Sok beszédnek sok az alja; Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó.
A bibliai közmondások másik nagy csoportja a munkával kapcsolatos: Ki mint vet, úgy arat; Aki nem dolgozik, ne is egyék; Munka után édes a pihenés.
A család is sok bibliai közmondás témája, gyakran a szülő és a gyermekek kapcsolatáról mond bölcsességeket: Rossz fának férges a gyümölcse; Jobb, ha a gyerek sír, mint ha a szülei; Amilyen az anya, olyan a lánya.
A pénzzel és a gazdagsággal kapcsolatosan is sok bibliai közmondás hordoz üzenetet, nyújt bölcs tanácsot: Pénz beszél, kutya ugat; Kinek pénze van, mindene van; Jobb adni, mint kapni.
A Bibliában természetszerűleg az Istennel kapcsolatosan is jó néhány közmondást találunk: Ember tervez, Isten végez; Isten szeme mindent lát.
A Biblia az idők során szállóigék, közmondások, szólások százaival gazdagította a keresztény népek nyelvkincsét. A bibliai kifejezések szervesen beépültek a magyar nyelvbe is, íróink, költőink mellett gyakran a publicisztika művelői is élnek velük. A most napvilágot látott két bibliai szólás- és közmondásgyűjtemény hozzásegíti a magyarul beszélőket, hogy pontosan használják a bibliai eredetű nyelvi elemeket, és tudatosan bővítsék, színesítsék beszédüket, írásukat velük.

Kiss Gábor
Tinta Könyvkiadó